Élesztő-vinasz

Az élesztővinasz növényi alapú szerves talajjavító anyag, amelynek előállítása a sütőipari élesztő gyártásához kapcsolódik. Az élesztősejtek felszaporításához használt táptalaj a cukorrépa melasz, a gyártási folyamat mellékterméke pedig az ún. vérce, amely egy magas szervesanyag tartalmú híg fermentlé. A vérce besűrítésével történik az élesztővinasz előállítása, amely a benne található tápelemeknek és biostimulátoroknak köszönhetően kiválóan alkalmas szántóföldi, kertészeti és gyümölcskultúrák tápanyag utánpótlására, talajjavítására.
Az élesztővinasz minden alkotóelemét képesek a talajlakó baktériumok lebontani, így a talajban hosszú távon nem akkumulálódik. Ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerves talajjavító anyag.

BIOSTIMULÁTOROK:

Betain:

A betain szinte minden növényben képes szintetizálódni. Legnagyobb mennyiségben a céklában és a cukorrépában található, de vannak olyan növények, mint pl. a burgonya, amelyek csak igen kis mértékben képes felhalmozni.
Mennyisége jellemzően stressz okozta körülmények idején növekszik meg a növényekben, de külső forrásból is képes felvenni gyökéren vagy levélen keresztül.
Szerves ozmolit, amely képes megóvni a növényt a magas sótartalom, szárazság vagy az extrém hőmérséklet okozta stressztől azáltal, hogy fenntartja a sejtek vízháztartását.
Kloroplasztiszban szintetizálódik.

Aminosavak:

Az élesztővinasz aminosavai teljes mértékben növényi eredetűek, így mind a növények, mind a talaj mikroorganizmusai számára könnyen felvehető tápanyagot biztosítanak.
Nitrogén útja a növényben: NO3- → NO2- → NH4+ → glutamin

A növényekben a NO3- először ammóniává, majd fehérjeépítő aminosavakká alakul. Ez egy rendkívül energiaigényes folyamat. A biostimulátorok szerepe a növénytáplálásban, hogy ezeket az aminosavakat készen szolgáltatja a növények számára. Az élesztővinaszban nagy mennyiségben található glutamin, amely a növényi fehérjeépítés kiinduló aminosava. A növényekben a rendelkezésre álló glutamin mennyisége szabályozza a nitrogén asszimiláció mértékét.

Az aminosavak mérettartományukból adódóan levélen és gyökéren keresztül is képesek felszívódni és transzlokálódni a növényben.

MAKRO- ÉS MIKROELEMEK:

Kálium:

A Kálium esszenciális tápelem a növények számára. A harmadik legfontosabb makroelem a nitrogén és a foszfor után, a növényeknek tehát nagy mennyiségre van szüksége ezekből az elemekből. Az élesztővinasz nagy mennyiségben tartalmaz a növények számára felvehető káliumot, használatával így csökkenthető az egyéb műtrágyák használata.

Kálium a növényekben

Szabályozza a sztómák nyílását és záródását, ezen keresztül pedig a CO₂ felvételt
Enzim aktivátorként nélkülözhetetlen a növényi fehérjeépítés során
Ozmo-regulátor – részt vesz a sejtek vízháztartásának megőrzésében
A megfelelő kálium mennyiség növeli a növény szárazságtűrő képességét

Hiánytünetek:

klorózis
vontatott kelés/fejlődés
szárazság és a jelentős hőmérséklet ingadozásokra adott gyenge reakció
korai lombhullás